Dr. Szabó Attila a Család-barát című műsorban adott interjút visszeresség témában. Az interjú, a teljes adás 6 perc 10 másodpercétől tekinthető meg!
http://www.mediaklikk.hu/video/csalad-barat-2017-03-09-i-adas/

A FoglaljOrvost.hu pácienseinek értékelése alapján, Dr. Szabó Attila lett a kedvenc orvos 2016-ban!
Köszönjük pácienseink megtisztelő bizalmát!


video

Gyakran dagad meg a lába, vagy a keze, mégsem gondolja, hogy ennek súlyos egészségügyi oka lehet? A szakember szerint ennek leggyakoribb oka a visszérbetegség, de gyakori az egyéb eredetű nyiroködéma is, mindez krónikus esetben akár lábszárfekély kialakulásához is vezethet.

Megdagadt, duzzadt végtagok, fájdalmas mozgás, megromlott életminőség. Sokan másra sem vágynak egy hosszú nap, vagy hét után, mint hogy hazaérjenek és feltegyék a lábukat. Ha rendszeresen megdagadnak a végtagjai, ne legyintsen, elképzelhető, hogy krónikus betegség áll a háttérben. Az esetek túlnyomó részében a vénák nem megfelelő működése miatt alakul ki és első jele a visszérbetegségnek. Előfordulhat azonban, hogy a nyirokerek fejlődési rendellenessége okozza, esetleg daganatos betegség járul hozzá. Magyarországon, a szakemberek becslése szerint az elsődleges (veleszületett) nyiroködéma gyakorisága a népességben 0,5-1%, a másodlagos (szerzett) nyiroködéma 2-5%-ban fordul elő, a kevert esetek gyakorisága 1-3 %. A nőket egyébként négyszer gyakrabban érinti ez a panasz.

 „Ha rendszeresen tapasztalja valaki, hogy tartósan bedagad a keze, vagy a lába, mindenképp keressen fel egy szakembert, lehetőség szerint angiológust, vagy érsebészt, mert valószínűleg vénás vagy nyirokér betegség áll a háttérben – tanácsolta Dr. Szabó Attila érsebész, visszérspecialista. – A végtagok duzzanatát ugyanis leggyakrabban visszértágulat okozza, de a háttérben állhat korábbi trombózis, nyirokkeringési zavar is. Az okokat azonban azért is fontos megkeresni, mert előidézheti szív-, máj-, nőgyógyászati-, hasi és vesebetegség, daganatos betegség illetve anyagcserezavar is.

Ödéma akkor alakul ki, ha megbomlik a szövetközti folyadék termelődésének és elvezetődésének az egyensúlya, a szövetekben pedig vizenyő szaporodik fel. Mindenképp szükséges foglalkozni a panaszokkal, hiszen idővel szövődményekhez vezethet, krónikus esetekben pedig bőrelváltozás, boka megkeményedés, fekély is kialakulhat.

„Az okok pontos feltárása alapos általános kivizsgálás mellett általában ultrahanggal, ritkán MR- vagy izotóp vizsgálattal történik. A kezelés akkor a leghatékonyabb, ha az érbetegségekkel foglalkozó belgyógyász vagy érsebész, illetve a gyógytornász vagy nyirokterapeuta közösen dolgozza ki a terápiát. Sikerrel alkalmazható a kompressziós kezelés, amikor például befáslizzuk az érintett területet, vagy rugalmas harisnyát visel a páciens. Ugyancsak gyakran javasoljuk a nyiroktornát, és a kézi-, illetve gépi nyirokmasszázst. Ezek esetében a szövetekre gyakorolt felfelé irányuló nyomással érjük el a nyirokfolyadék elvezetődését” – tette hozzá az érsebész szakember.

Amennyiben a háttérben visszértágulat áll, csak a műtét segíthet. Ebben az esetben is számos lehetőség van: egyre népszerűbbek az úgynevezett modern visszérműtétek (lézeres, rádiófrekvenciás, ragasztásos műtét), amelyek során apró szúrásból, vékony katéterrel történik a tágult ér elzárása, nem vágják meg a bőrfelületet, elég a helyi érzéstelenítés, így rövidebb a gyógyulási időszak, illetve kisebb az esély szövődmények kialakulására is.

 Miért épp a nyirokmasszázs?
A köznyelv csak így ismeri, gyakran elhangzik azonban a drenázs kifejezés is ugyanebben a témában. Nagy előnye, hogy a kezelés során a végtagban kialakult duzzanat okozta feszülés, fájdalom csökken, illetve megszűnik. Ugyancsak csökken a felhalmozódott salakanyagok mennyisége, javul a sejtek anyagcseréje, tápanyag- és oxigén ellátása.

Sokan azt gondolják, a visszeres láb csupán esztétikai kérdés, pedig idővel a kidudorodó erek vénás elégtelenséget, sőt, lábszárfekélyt is okozhatnak. A lakosság legalább 30-35 százaléka érintett valamilyen fokú visszértágulatban, de csak kevesen szánják rá magukat a műtéti eljárásra. Dr. Szabó Attila PhD. érsebész Kelet-Európában egyedülálló, fájdalommentes kezelést alkalmaz.

A hagyományos visszérműtétek során néhány metszéssel, illetve az érbe vezetett szondával, a véna eltávolításával értük el a visszértágulat gyógyítását. Ez a módszer azonban komoly szöveti sérülést okoz, sokan fájdalomra, bevérzésekre, átmeneti mozgáskorlátozottságra panaszkodtak. Egy ideig ráadásul kompressziós harisnyát kellett viselni, és a megszokott életformát sem tudták a teljes gyógyulásig folytatni" - mondta Dr. Szabó Attila PhD., egyetemi adjunktus, visszér-specialista, aki évek óta kiemelten foglalkozik az alsó végtagok visszértágulatának kezelésével. Kelet-Európában ő az egyetlen, aki egy nemzetközileg már három éve alkalmazott módszerrel, fájdalom nélkül kezdte műteni a visszértágulatot.
Az úgynevezett VenaSeal, ragasztásos műtét során egy katéter segítségével juttatnak fel egy szondát a vénába, ezzel juttatják be a cianoakrilát szöveti ragasztóanyagot. A tiszta, színtelen, nagy sűrűségű folyadék, a vérrel érintkezve megszilárdul és megszünteti az értágulatot. A cianoakrilátot már régóta alkalmazzák szövetragasztóként, a sebészet számos szakterületén része a műtéti eljárásoknak.

További információk:



A tág visszérben felhalmozódó vér keringése lelassul, ezért könnyebben trombotizál, mint az egészséges véna. A tartósan magas vénás nyomástól a fekély kialakulásának veszélye is fennáll. Kompressziós kezeléssel a trombózis és fekély kialakulásának rizikója jelentősen csökkenthető!
Keresse fel a VP-Med Egészségcentrumot!


Szívpanaszai vannak? Magas vagy ingadozó a vérnyomása? Családjában előfordult már szívinfarktus? Vizsgáltassa ki magát! Ez nem csak önmaga, hanem családtagjai miatt is fontos! Az időben felismert kockázati tényezők és betegségek növelik a gyógyulás esélyét és javítják az életkilátásokat.


A szív- és érrendszeri betegségek Magyarországon a leggyakoribb megbetegedések közé tartoznak. A nők esetében a menopauza időszakában különösen gyakori, mivel hatására megnő a koleszterinszint, ami a szívbetegségek egyik fő kockázati tényezője. Gyakori megbetegedés a koszorúér betegség, a szívelégtelenség, szívritmus zavar, az artériás és vénás betegségek. Megelőzésükben segíthet a mozgás, a helyes táplálkozás és a rendszeres orvosi vizsgálat.

Panaszaival forduljon bizalommal Dr. Sperr Erzsébet, belgyógyász, kardiológus szakorvosunkhoz!

Dr. Sperr Erzsébet, belgyógyász, kardiológus


Dr. Sperr Erzsébet a Budapest XVI. kerületi Önkormányzati Szakrendelő kardiológiai szakrendelésének vezetője. Több mint 30 év kardiológiai osztályos gyakorlattal rendelkezik, emellett a kardiológiai rehabilitáció, az intenzív kardiológiai ellátás és a non-invazív kardiológiai vizsgáló módszerek (echokardiográfia, Holter, ergometria) területén szerzett szakmai tapasztalatot. A gyógyszeres terápia mellett munkája fontos része az életmód tanácsadás.


Jól felszerelt rendelőnkben a kardiológiai gyógyító tevékenység az alábbi fázisokat foglalja magában:

  • Panaszmentes páciens szűrővizsgálata (Menedzser szűrés)
  • Panaszos páciens kivizsgálása
  • Rizikófaktorok feltárása
  • Diagnózis felállítása
  • Terápia beállítása
  • Utógondozás
Általános kardiológiai kivizsgálás során az alábbi vizsgálati módszereket alkalmazzuk:

  • EKG
  • Szívultrahang
  • Terheléses vizsgálat
  • 24 órás EKG monitorozás
  • 24 órás vérnyomás monitorozás
Rendelőnkben figyelmet fordítunk a kardiológiai szempontból kiemelt kockázati körbe tartozó páciensek kezelésére is:
Kiemelt kockázati tényezők:

  • túlsúly,
  • magas vérnyomás,
  • cukorbetegség,
  • dohányzás,
  • emelkedett vérzsírszint,
  • magas húgysavszint,
  • mozgásszegény életmód,
  • tartósan stressz helyzet,
  • családban előforduló szívinfarktus.
 
 
Üzemeltető: Blogger.